2010. március 28.

Pénteki ámokfutásom...

A péntekem, mint olyan, nagyon érdekes volt!
Kezdődött tesivel, amelyen nagykört kellett futni a házak között - aminek hatásaként izomlázam lett -, majd bementünk kosarazni - négyen. Én, Annus, Virág és G.N. (Gonosz Nevetéses) Petike. Virág nagyon jó kosaras, én mindig az útonálló vagyok, Petike kezd ráérezni a játékra, Annus pedig szintén jó. Mármint a második legjobb a csapatban. Bementünk, elkezdtünk játszani. Mit láttál volna, ha tíz perccel később benézel? Virág magzatpózban védelmezi a labdát, Annus próbálja kicibálni a kezéből, én szintén, bár én azért, hogy elvigyem, Petike meg engem próbál elcibálni tőlük. xD Ez így ment úgy 3-4 percig, de végül magunkhoz tértünk - bár amikor Kati néni bejött, hogy mennünk kell öltözni, én épp Petike lábát rángattam a földön - így akadályozva a labda irányával megegyező mozgásban. :D Eeeezutááán... föci jött. Igen, szerintem is nagyon hülye szó az, hogy "föci", de hát a rövidítések korát éljük, és így jobban befér az órarendbe. xD Azon vicces nem nagyon volt, ahogyan a következőn, nyelvtanon se. No de utána jött a durvulásos szünet! Tudniillik, nekünk a termünkben van a szekrény, és azt bizony lehet 'dőtögetni'. Először csak a lányokat tréfálták meg Viviék, de aztán én önként és ugrálva-vigyorogva mondtam, hogy "Engem is, engemiiis!!!", így bementem a szekrénybe - ahol kicsit görnyednem kell a mért 184 centimmel -, és lekuporodtam az aljára. Megdöntötték a szekrényt, és sikongattam, hogy de vicces, tökjó! xD Ezután megint ugyanez, csak most már álltam. Megint tök vicces volt. Ezután bejött mellém Vivien, és már ketten sikongattunk (semmi obszcént ne képzeljetek!!! xD). Ezután, mondom, még egyet, ugyanis bejött angoltanárunk, aki amúgy könyvet is ad ki, akit érdekel, kérdezze meg, milyen néven. xD Most szembefordultam a fogasoknak, és beléjük kapaszkodtam. És akkor egyik fiú osztálytársam mindeddiginél nagyobb szögben döntötte meg a szekrény - úgy sikoltottam, mint egy állat, de élveztem is. :D Viszont a gravitáció miatt néha már nem bírtam, és egy kicsit nekidőltem a szekrényajtóknak. De végül épségben kikerültem a szekrényből - amit ezután átkereszteltem Mini-Vidámparknak -, és szédelegve mentem a helyemre - igen, szédültem. Hát nem hihetetlen? :D Ezután egész angolon a Vidámparkról, osztálykirándulásainkról beszélgettünk, fittyet hányva az angolra. (Természetesen semmit se hánytunk, főleg nem fittyet... Azt hiszem, túl sok Bosnyák Viktóriát olvasok. xD)
Aztán szünetben Laci ellopta a mobilomat és Vivivel a nyomában végigszáguldott vele a sulin - miközben Muse - Supermassive Black Hole-ja ment a mobilon (Amúgy ők jönnek a nagyszínpadra a Szigetre! Gyűjtsétek a zsetont, Muse-fanok!)   -, de végül a mobilom sikeresen visszakerült hozzám. :D Eztán padokon ugráltam a pályán. :D
És most jön az órák fénypontja. A mindet leköröző. A keserű édes. A matek. A sokk. Az igazgatónő. A bűz. xD Nem rosszból, de ne akarjátok, hogy magyarázzon nektek - a szájszaga még rosszabb. De tényleg. Én nem vagyok az az áskálódós, de ez tény. Nem mellesleg, ez biztos azért van, mert bagózik, kávézik, mindezt a dohányzóban - ahol különösen nagy a füst és bűz -, és mert "gonosz, és ez érződik az auráján", vagy nemtom. xD
Ó, igen, nem említettem, de még angol előtti szünetben egy-két gyerek szervált valahonnan olyan lambériának a tetejét. De hogy honnan...??? Na mindegy, és egy vékonyabb darabot nem tudtak eltörni. Megláttam, odamentem, mondom, had én. Odaadták. Úgy kezdtem el szétverni a tanári asztalon, hogy az csak na! Még ugráltam is hozzá! (Megjegyzem, Virág fölvette - lehet, hogy még nem törölte ki :D) Amikor már csak ilyen kis csonk maradt belőle, bedobtam a kukába. Csakhogy, "kicsit" fa                 szilánkos  volt a padló! Na mindegy, azzal úgy angolon nem foglalkoztunk, bár a kukából - valamily rejtélyes módon - eltűntek a lambériadarabok (merthogy több is volt)! Szünetben még berugdostam néhány szilánkot a szekrény alá... :D
Aztán megjött ignő, ilyen erőltetett pofával, mintha azt mondogatná "Nem ordibálok velük, nem, nem, nem...". Lassan lépkedett. Én elől ülök, pontosan előtte. xD Lerakja a kartondobozba tett cuccát. Én már leraktam. Vivien megjegyzi, hogy vizes a pad. Felpattanok, és a cuccomat is fölkapom. Megszólalok: Ez télleg vizes! De a tanári is! Nem veszi föl a dobozt...? - Nem. Halálos csönd - ja, nem, mégsem. :D Kérdezi, kik a hetesek, akik jelentkeznek, és m,ondja, hogy hozzanak rongyot meg seprűt, és tegyenek rendet. Viviennel röhögünk egy sort, nem tom, miért. Csicskahopp! a javából. Talán ezen röhögtünk annyira. Csicskák elvégezték dolgukat, kezdődik a "tanítás". Eközben én mobilon NM-ozok, illetve nemtom, mit csinálok. De nem figyelek, csak részletekben. valami 2k-król van szó. Andi közbeszól: "Kérdőjellánc." (????) xD És Vivi meg Andi felváltva mondják ezt félhangosan: "Kérdezd már meg! - Mit? - Hogy ez kit érdekel?!", én meg röhögök rajtuk. Egyszer mondott valamit tanárnő, de én csak arra emlékszem, mikor prüszkölve tört ki belőlem a visszafojtott nevetés. :D Mondta, hogy akit nem érdekel, menjen ki, de benn maradtunk. Egyelőre.
Természetesen Vivien nem adta föl ama tervét, hogy röhögésre késztet minket; mikor nem nézett oda, mindig rágóval kínálta ignőt: "Kell? Komolyan, adok!" xD Hát persze, hogy röhögtem. Még jó. :D Mondott még ilyeneket, aztán egy nagyon durvát eszelt ki. Összetekerte a rágópapírt cigivé, és úgy tett, mintha szívná. :D Ez még nem lenne extrém - csakhogy Vivien szereti  az élethű dolgokat. Itt is. Tüzet kért. Nagy nehezen szervált egy öngyújtót, és kattogtatni kezdte - pár méterre az ignőtől!! -, ugyanis az öngyújtó kiürült. Az öngyújtó visszakerült gazdájához, Vivien pedig tovább kérdezgette a cigiseket. Ezután ignő kiment 3-4 percre. Hiba volt. Mármint neki. xD Vivien szervált gyufát - csakhogy nagyon büdöset! De üsse kő, meggyújtotta. Bűz terjedt el, amire nekem és a többieknek az volt a "válaszunk", hogy "Legalább majd otthon érzi magát!" Eztán gyorsan ablakot nyitottunk, és mikor ignő visszajött, Vivien látványosan eljátszotta a "De büdös van, kintről jön!" színdarabot, amit szerintem nem vett be. De nem biztos hogy szólt volna.
Csakhogy! Van egy népművészeti cserépedény osztálytársunk, és ő azt fűzte hozzá, hogy "És azé kellett a gyújtós..." -.-" Ügyes. Így, valamilyen okból - összemosódtak az emlékeim... - kiküldött engem, Vivit, Ádámot, Alexet. (Alexet azért, mert ő mondta, hajtogatta, hogy 2k után 3k jön. Mire kérdezte ignő, hogy De miért??, amire Alex válaszai - "Hát mert a 2k után a 3k jön!" - nem adtak magyarázatot számára. Mikor utoljára ez a párbeszéd ment, megint mondta Alex ezt a 2k után 3k jön, és a miértre, kissé olyan hangsúllyal, mintha egy ovishoz beszélne, közölte, hogy "Hát mert a 2 után a 3 jön..." xD Ezekre ignőnek mindig egy "Jjjóvvan, Alex!" és egy fura legyintés volt a válasza.)
És így hazaküldött minket az ignő. Ezután minnden értelmes lénynek elújságoltam kiküldésemet. xD És hozzá vigyorogtam. Ja, és elmentem a menzára. xD
Ez volt eszement péntekem, ami után picit félve várom a hétfői matekot... xD
Örülök, hogy velem tartottál, találkozunk legközelebb! :)

Nincsenek megjegyzések: